Keyla
Elgondólkodva rágja a falatot,mikor lenyeli,sóhajt.
-Anyám nem volt mindig ilyen...-teszi vissza takoját a tányérra,majd szomorkásan megtörli a kezét.
-Édesapám halála óta viselkedik úgy mint....-keresi a szavakat,amivel kevésbé tudná leminősíteni anyját,végűl inkább hallasszt egy újabb sóhajt.
-Addig sem voltunk sülve főve együtt,de jóba voltunk...csak...azóta romlott így meg a kapcsolatunk.Nagyon megváltozott és szerintem én is.Apa meggyilkolása mindőnket nagyon megrázott,de azt hiszem anyámból és belőlem azóta eltűnt valami....ami nélkül már sosem leszünk a régik.