Keyla
Figyelemmel hallgatja a ferfit.
-Nem kell okolnod magad...Persze..az elejen duhos voltam..amiert csak olyan konnyen hatat tudtal forditani es elmentel de ez csakis az en hibambol alakult igy...Miutan heteken keresztul teljesen magamba fordulva volt idom gondolkodni rajottem,hogy Te mindd vegig mi mindent megtettel ertem...ertunk,csak,hogy a legjobb legyen es en megsem arra az egyutt toltott idore osszpontositottam,hanem arra amit nem kaphattunk meg, de ez csakis azert mert rendkivul szeretlek es eletem minden percet veled toltetnem ha lehetne...-teszi azonnal hozza majd nagyot sohajt.-...Sajnalom....-mondja oszinten.-...en sem vagyok kepes mar nelkuled elni es nem is akarok,mert megremit..

Dylan
Sikerult nehany csokiszeletet csorjon a konyhabol es gyorsan besiet veluk a lakosztalyaba.
-Jo itt a hangulat...-lepked mosolyogva a haloba mikor hallja a lany neveteset.