2015. június 19., péntek

Dylan
Visszaerve a palota udvarara, megpillantja Keylat.
-Ezt nem hiszem el!!-pattan ki a kocsibol Ami epp,hogy lefekezett.Es hugahoz rohanva atoleli.

Keyla
-Hianyoztal hulyegyerek...-oleli at szorosan batyat.

Dylan
Felnevet.
-Nekem is hianyzott az idiota humorod.-nyom egy puszit a lany feje bubjara.
-Minden rendben?-huzodik kicsit el,hogy szemugyre vegye a lanyt.

Keyla
-Jol vagyok...
William
Az inast kovetve megall a kiralyno dolgozoszobaja elott es bekopogtat...
Keyla
Csomagjait inasaval a lakosztalyaba viteti.
William
Par percig hideg tekintettel meregeti a lanyt, majd mikor megerkeznek kiszall es odaszoll a rajuk varo inasnak.
-Beszelni szeretnek a Kiralynovel....
Dylan
-Tulajdonkeppen mara vegeztem.Mar csak otthoni munka var..
-Elmehetsz ha szeretnel.
Keyla
-Nem kertem ki a velemenyedet.-nez a ferfire.
-Kulonben is ha valaki akkor te mar Igazan tudhatnad,hogy milyen diszkretnek kell lennie a kiralyi csaladnak.Nem engedhetunk tulsagosan kozel magunkhoz embereket. Mindig vannak rosszakaroink, akik epp az ilyen gyenge pontokra varnak.
Hideg tekintettel nez Vegig a ferfin.
-Az erzelemmel lehet a legkonnyebben fenyegetni.Marpedig ha az nincs,akkor gond sincs.
Nezi ismet az utat,mikor lassan megerkeznek.
Caroline
-M hanyig tart a munkaido?Lenne egy kis dolgom.
William
-Es azert mert az vagy aki, nem lehetnek barataid, valaki aki melletted all?...nem lehet senkid? Had dontsek mar el Ok, hogy ezek utan is a barataid akarnak-e lenni vagy sem...
Dylan
Kezeit szorosan a lany csipoje kore fonja, kozelebb huzva magahoz.
-A Tied.-suttogja,majd gyengeden,hosszan csokolja meg.

Keyla
A ferfi fele fordul osszevont szemoldokkel.
-Mondd mi ertelme tobb even at szocializalodni,ha a vege ugyis az,hogy mindenkivel aki addig fontos volt meg kell szakitani a kapcsolatot?!-lemondoan sohajt, ismet kifele bamul az ablakon.
-Csak amiatt aki vagyok..
William
-Miert teszed?-vonja kerdore...
Caroline
Beharpja a szaja sarkat.
-Te pedig az en hercegem vagy.
Dylan
-Nem Lyne...nekem vagy az egyetlen.-nez oszinten a szemebe,most nem viccelodik.

Keyla
Sohajt.
-Ha ez vigasztal..akkor igy van.-nez kifele az ablakon.
William
Kifejezestelen arccal figyeli a lanyt...
-Ugylatszik nem en vagyok az eggyetlen, akit elloksz...
Caroline
-Tudom hogy egyedi vagyok.
Dylan
-Teged az Egyetlen kategoriaba soroltalak.

Keyla
Most,hogy ujra tereron belul van a mobilja szinte egesz uton megallas nelkul csipog,ahogy sorra kapta a "zaklatasokat" az egyetemi barataitol,akik meg nem bekeltek meg a tudattal,hogy a lany nem fog tobbet oda jarni.
Sohajtva veszi ki telefonkartyajat es ujjai kozt kettetori.
*Ezt is le kell zarni....Lassan senkim nem marad.*

Caroline
-Akkor hol?
William
*Hizelgo patkany...* Megy le a geprol, a borondoket a csomagtartoba helyezi majd beszall a lany utan a kocsiba.
Dylan
-Igazabol...te nem ott vagy.
Keyla
A leszallast mar a pilotafulkeben varja meg.Mikor a gep biztonsagban foldet er, kilep a fulkebol es a kijarat fele veszi az iranyt.

Parker
Mar a repteren varja Keylaekat.Mikor megpillantja a lanyt szelesen elmosolyodik.

Keyla
A ferfihez rohan es atoleli a nyakat
-Honnan tudtad?-hajol el tole mosolyogva.

Parker
-William uzent meg az uton.-vagja zsebre kezeit.
-Jo ujra latni csajszi...Egeszben

Keyla
Felnevet, ahogy a kocsihoz lep.
Caroline
-Akkor azt hiszem kezeskedem rola,hogy en ne tartozzak a minden koze.
William
Mivel Keyla meg nem tert vissza, biztos a pilota fulkebe ment.
*Jobb is igy.....Kelleni fog par nap, hogy megprobaljam elfelejteni ami a tonal tortent...*
Dylan
-Minden az enyem,Ami ebben az orszagban tartozkodik.
Caroline
-Miota vagyok a tied?
Dylan
-Igen..-pillant le a lany szemebe.
Caroline
-Carolineod?
Dylan
-Hova tunt az en artatlan Carolinenom?-tur egy hajtincset a lany fule moge.

Keyla
Kilep a mosdobol,de ahelyett,hogy az utazo-osztalyra menjen inkabb a pilota fulkebe megy.
Jonas es Marc mosolyogva udvozlik.Bolint nekik a lany,majd leul mogejuk az ures szekre.Azok atnyujtanak neki egy fullhalgatot.
-Hogy smint fiuk?-mosolyog rajuk.
-Minden rendben,Hamarosam megkezdjuk a leszallast.
*Hala a Jo egnek...*
William
*Ki kene vegyek 1/2 nap pihenot...* Temeti arcat kezebe....
Caroline
-Nem ertem miert mondod ezt most nekem.
Dylan
-Caroline....Nem ismerek rad.-vigyorodik el.

Keyla
A csukott ajtonak dol.Lehunyja szemeit.Majd ellokve magat az ajtobol a mosdokagylohoz lep,hogy rendbe szedje magat.
*Francba mar....senki sem mondta,hogy ez ennyire nehez lesz!*
Nez a tukorbe.Nagyot sohajt.
William
Koveti a lanyt tekintetevel, majd mikor az eltunik az ablakon nez kifele...
Keyla
Erzi magan a ferfi tekintetet.Mely levegot vesz, leteszi a konyvet az elottuk levo keramia asztalkara.
-Azt hiszem....kimegyek a mozsdoba.-all fel es sietve halad vegig a kis folyoson.
Caroline
-Miert olyan rosszul allna?
William
Hatradol a fotelben, szemeit le sem veszi a lanyrol...
Dylan
-A szabadidodet viszont nemtudom befolyasolni.
Keyla
Lapozva egyet a konyvben,felpillant a ferfire.Talalkozik a tekintetuk.Megkoszoruli a torkat majd ismet a konyvbe temetkezik.
Caroline
-Mindig veled vagyok,neked dolgozom.
William
A lannyal szemben ul es athato tekintettel figyeli.
*Semmi...Nem lehet koztunk semmi...*
Dylan
-Na he...-hajol el a lanytol es a szemebe nez.
-Csak abban az esetben ha velem vagy.-nez ra komolyan.
Keyla
Mikor megerkeznek mar varja oket  a magan repulo.
Negyed ora mulva mar a varos felett repulnek, mivel mostmar tudta mennyi idobe telik az ut, egy konyvet is vasarolt a ruhak mellett, amit most elo szedett es olvasni kezdett.
Caroline
Kuncog,majd csokolgani kezdte Dylan nyakat.
-Akkor azt hiszem melltarto sem fog kelleni,foleg ha a fehet majomban leszek.
William
Csak a radiobol szolo zene tori meg a csendet a kocsiba....
Dylan
Egyik kezet a lany ala csusztatja.
-Nemhinnem...
Keyla
Figyeli ahogy Ottelo csaholva szalad a kocsi mellett, mindaddig meg ki nem ernek a foutra.
Caroline
-Lehet megfogod banni,hogy ezt montad.-csusszan Dylan olebe.
Dylan
Tekintetevel koveti a lany mozdulatait, kezet annak combjara teszi.
-Az csak Jo...
William
Elbucsuzik edesanyjatol, aki ossze-vissza puszilja, hugatol es Otellotol, majd beul a kocsiba a lany melle a hatso ulesre es Juan Carlos a sofor elinditja a kocsit...
Caroline
Lentrol felfele vegigsimit a combjan,a ruhajat kicsit felturi kozben kihivoan nez Dylanre.
-Nos akkor azr hiszem tobbe nem veszek fel bugyit igy sokkal kenyelmesebb.
Dylan
-Tetszetos...megtartom.-vigyorodik el.
Caroline
Dobbenten nezett Dylanre.
-Minek neked egy noi bugyi?Hordani akarod?Szerintem nem a te mereted.
Keyla
Miutan Will anyjatol is elbucsuzott, beul a kocsiba, ott varja meg a ferfit.
Dylan
Miutan mindketten beszalltak a kocsiba allany fulehez hajol.
-A bugyidtol elbucsuzhatsz, csak ugy mondom...
William
Idegesen fujtat egyett..

Maria
-He...-lep batyjahoz.- Minden rendben lesz.-oleli at.

William
Viszonozza az olelest, majd kifele menne mikor huga a hatara ugrik. Igy mennek ki a kocsiefelhajtora...
Caroline
Szembefordul Dylanel es gyors csokot ad neki.
Keyla
Mosolyogva viszonozza az olelest.
-En is remelem...koszonok mindent neked.-fogja meg a lany kezeit es megszoritja, mielott elengedne.

Magahoz veszi a borondot,mire William kinyitja az ajtot.
-Meg mindig dolgoznod kell a pontossagon..-jegyzi meg ahogy ellep mellette, az udvarra tart.
Maria
-Hat akkor....remelem meg latjuk egymast csajszi...-oleli at a lanyt.

William
Kopogtat Keyla ajtajan...
Keyla
-Igen..-pillant ő is az órájára.-Már el kellene indúlnunk,ha nemakarjuk megvárakoztatni a gépet.
Maria
Nagyot sohajt es a karorajara nez...
-Gondolom nemsokara indultok, hogy beerjetek a varosba...

William
Az anyjaval setallnak a birtokon...
Dylan
-Értem..-előre engedi a lányt a kocsinál.
Keyla
-Nemtudom,nemismerem a bátyád gondólkodási menetét.-előhalássza az utazáshoz szükséges papírokat és ellenőrzi őket.
-Szerintem hiányoztatok neki és így,hogy én vele tartottam egyúttal rajtam is tudta tartani a szemét.-néz fel a papírokról.
Maria
-De a batyam ide hozott...csak kell legyen valami oka ennek...
Caroline
-Ha annyira tudi akarod ki volt akkor elmondom.O Toby volt es van egy kozos munkank ennyi.
Keyla
-Nem, Maria..-sóhajt.Feláll az ágyról és a lányhoz lép.
-..Te nem tehetsz semmiről...kérlek ezt felejtsük el,rendben?-simít végig barátságosan a lány karján.
-Igazából itt se kellene lennem,nem akarlak veszélybe sodorni titeket.
Maria
-Anglia tudna meg varni par napot...-monda szomoruan.- Osszevesztetek a batyammal? En nem akartam zavarni...
Keyla
Felsóhajt.
-Anglia vár rám...-mosolyodik el szomorkásan.
Maria
Egybol megakad a tekintete a borondon amiben a lany vasarolt ruhai vannak.
-Elmentek?-fordul kerdon hozza.-Maris?....de miert?
Keyla
A cipőjét köti.
-Gyere..-egyenesedik fel az ágyon.
Victoria
A konyhaba megy ahol osszefut a mogorva Willel.
-Tortent valami?...

William
-Ma delben indulunk vissza Angliaban.-mondja rekedten.

Victoria
-Maris?....Tortent valami?-megy kozelebb fiahoz.

William
-Keylanak kotelezettsegei vannak anya....-nez le anyjara.

Victoria
Felsohajt.
-Rendben...

William
Elmegy anyja mellet , szobajaba, hogy osszepakoljon nehany holmit.

Maria
Bekopogtat Keyla szobajaba.
-Bejohetek?...
Keyla
9 órára már teljesen elkészűlt az utazásra.Étvágya egyáltalán nem volt ezért ki se ment a szobából.Jobbnak látta ha távozásáig a szobában marad.Egyébként sem volt társalgó kedvében ma reggel..
William
Miutan elintezte, hogy a repulo holnap delben ertuk menjen a varosba, elment tusolni es lefekudni de alig aludt valamit. [...]
Bal labbal kelt fel, mogorva es nyuzott. Meg csak 8 ora van, O mar 2 oraja a kondiba van, most bement a konyhaba enni valamit....
Keyla
Összeszorítja szemeit,majd megadóan sóhajt.Feltápászkodik a földről és befekszik az ágyba,de szinte semmit sem alszik egész éjjel.
William
Az ajton keresztul beszel a lanyhoz.
-Holnap delben visszaindulunk Angliaba...elintezem a repulot...-hangja nem arulja el erzelmeit.
Keyla
Könnyei már eláztatták arcát.Fejét a falnak támasztotta,még mindig  padlón ülve.
Hallja a kopogást,de nem válaszól annak a reményében,hogy azt hiszik már elaludt.
William
A szokokut szelen ul, Otellot simogatva...
-Hahhh....semmi...-par percig ul meg ott majd visszamegy a hazba es bekopogtat a lanyhoz.
Keyla
A padlóra rogyik,hátát az ágy szélének támassza.Küszködik,hogy lenyelje könnyeit.Ingerűlten letöről egy könycseppet az arcáról,majd karjait összekúlcsólja a térdein.Nagyot sóhajt.
*Nem lehet......semmi.*
William
Alkapcsa megfeszul az idegessegtol, kezet okolbe szoritja...
*Semmi?!....rendben..*
Kimegy setallni a haz korul, hogy lenyugtassa magat. Otello koveti Ot...
Keyla
Megtorpan az ajtóban és megfordúl.
-Csak álmokba ringatjuk magunkat Will!Semmi sincs köztünk.Érted?!Semmi!
Idegesen veszi a levegőt,végig rohan a folyosón.Elsiet Maria szobája mellett,mintsem bemennyen inkább a saját szobájába menekűl.
William
-Es mit mondasz neki? Hogy ma szeretkeztunk a tonal de meg mi se tudjuk pontosan mi van koztunk?-szol a lanynak...
Keyla
Idegesen áll egyik lábáról a másikra,majd a hajába túr.
-Ez nem lesz jó...tisztáznom kell vele a helyzetet.-próbál elfurakodni Will mellett,hogy Maria után eredjen.
William
-Maria, allj le...-all fel a kanaperol.

Maria
-De...-nez Willre.- Oke...-falkapja a telefonjat az asztalrol es visszamegy szobajaba.
Keyla
A váratlan hang hallatán megugrik William ölében.
-Khm...mi csak...-kászálódik le zavartan a férfiról.
William
Mutatoujjat beleakassza a lany nadragjanak peremebe...

Maria
-Jaj gyerekek elfelejtettem a ....-lep be a nappaliba. Kisse felsikkant.
-Igen! Tudtam!...Tudtam, hogy van koztetek valami...
Keyla
A csókba mosolyog,miközben átöleli a férfi nyakát.
-Annak ellenére,hogy ez nem is hobby...eléggé jól csinálod.-nyomja csípőjét a férfiéhez.
William
Az olebe huzza a lany. Megvarja meg az elhelyezkedik, labait ket oldalt a ferfi csipojehez teszi, majd beleturva a lany kisse nevdes hajaba, kozelebb huzza magahoz...-Ez...-es megcsokolja.
Keyla
-Hmm...és az mi?-figyeli kíváncsian.
William
-Inkabb nezem...-teszi a lany labat az olebe es masszirozni kezdi. - mas hobbim van...
Keyla
-És,te nemszeretsz focizni?-mosolyog a férfire.
Maria
-Aaaahhh...ezt nem hiszem el!...Hulye nemetek...-Mergelodik es felall.- Inkabb megyek is...joejt.-koszon el mindenkitol majd elmegy a szobajaba.

William
Miest a huga eltunik, kozelebb ull Keylahoz, kezet annak combjara teszi..
Keyla
Figyeli a meccset,már csak pár perc van hátra mikor a németenek sikerűl berugni egy gólt,ezzel kiegyenlítve az állást.Az idő lejár ezért döntetlen maradt.
-Na erről ennyit.-nyújtózkodik egyet a kanapén.
Maria
A meccsnek lassan vege es a spanyolok nyeresre allnak...


Keyla
Megrázza a fejét.
-Majd máskor..
William
Visszaul a kanapera.
-Probald meg megcafolni....-forditja fejet a lany fele.
Keyla
Feljebb tornázza magát a kanapén,miközben mosolyogva figyeli a férfit.
-Kicsit nagy az egód.
William
-Nok...-morog magaban...- Itt van egy Isten epp elottetek...-nezi tovabb a meccset. A felidonek vege, folytatodik a jatek, a spanyolok hamar belonek egy golt. Felall es ugy ejjenez.
-Ez az!!!
Keyla
-Te ezt nemértheted.-pillant Willre,kicsit elidőzve annak felsőtestén,majd ismét Mariára néz vigyorogva.

Maria
-Ohmmm...az mar biztos...-vigyorog.

William
-Mi?! Milyen noegyedekkel vagyok en itt korulveve?!- sohajt nagyott...
Keyla
-Ne örűlj olyan hamar..-nevet,miközben tovább figyeli a meccset.
-Hé,Maria...-hajól közelebb a lányhoz,miközben szemét a képernyőn tartva, az egyik jóképű focistára mutat.-...Ott niii,az a két lábon járó Isten,majd meghozza a győzelmet.-vigyorog.
William
Felsojet mar levette mert eleg piszkos volt, igy most felmeztelenul ull a kanapen. A spanyolok epp most lonek be egy golt, igy a meccs dontetlen lesz.
-Hahhh!!! Ezt nektek csajok....-nez a ket lanyra,
Keyla
Miután letusolt és megszárította a haját,felvesz egy új rend ruhát,amit délelőtt vásárolt Mariával.Mivel kezd esteledni ezért hosszabb felsőt vesz fel,mert a délelőtti nagy meleg ellenére most eléggé zuhant a hőmérséklet.
Kilép a szobából és elhaladva a nappali előtt megpillantja a meccset.
-Háhháá.A németekben nem lehet csalódni!-vigyorogva figyeli a képernyőt,ahogy közelebb sétál hozzájuk.

William
Megindulna  a lany utan mikor meglassa nappaliban a hugat aki meccset nez, leul melle.
-Kik alnak nyeresre?

Maria
-A nemetek...-vigyorog batyara.

William
-Milyen spanyol vagy te, ha nem nekik szurkolsz?-nez hugara felhaborodottan.

Maria
Nevetve figyeli tovabb a meccset...
Keyla
-Nem hallak....!-lép ki szórakozottan az irodából.
A szobájába megy lezuhanyozni és átöltözni,mert még mindig az összelovazott ruha van rajta.
William
-Es ram lenne idod?-szol a lany utan.
Keyla
Zavartan néz a férfire,majd fújtatva feláll.
-Mintha erre lenne nekem időm...-néz unottan a terem mennyezetére,majd megindúl az ajtó fele.
William
- Varosnezes...Csonakazas...-vigyorogva dol vissza szekebe.
Keyla
-Mint példáúl?-lepillant a férfi ajkaira.

Dylan
-Igen...ami azt illeti a kelleténél több is.-néz még a lányra,majd ellépve mellette megindúl a folyosón.
Caroline
-Nekem is lehetnek titkaim.
William
Eloredol szekeben, az asztalra konyokol.
-Van par otletem...
Keyla
Előredőlve székében a férfi elé csúsztatja a mobilt az asztalon.Felnéz rá.
-Mégis mit fogok itt csinálni egy teljes hétig?-félmosolyra húzza a száját.

Dylan
-Nemsokat...de jól van az a lényeg.
A hóna alá csapja a dossziét.
-Szóval...ki is ez a vőlegény,mert akármilyen hihetetlennek tűnik emlékeznék rá ha említetted volna valaha is.
Caroline
-Mit mondott?
William
Nagyot sohajt, varja a lany kitoreset...
Dylan
-Keyla?Ott vagy még?

Keyla
Felvont szemöldökkel figyeli Williamet.
-Most le kell tennem.Még halljuk egymást.-farkas szemet néz a férfivel.
-Vigyázzatok magatokra addig is.-bontja a hívást.

Dylan
-Te...-elemeli a telefont a fülétől összevont szemöldökkel.-....is.
Sóhajtva visszasűllyeszti a zakója zsebébe,majd ismét Carolinera néz.
Caroline
Csendben varja,hogy Dylan befejezze a telefonalast.
William
-1 het...-mondja ismet szigoruan nezve a lanyra...
Keyla
Összevont szemöldökkel figyeli a férfit.
-Nem hinnem,hogy szükséges egy teljes hétig itt maradnom...-tartja el a telefont a fülétől,miközben ráteszi a kezét.

Dylan
-Keyla.-mondja Carolinenak,még húga válaszára vár.
William
-1 het...-mondja a lanynak...
Caroline
-Mi az ?Mi tortent?
Dylan
-Mikor jössz vissza?-beszél továbbra is a telefonba miközben Carolinet nézi.

Keyla
-Öhm...még nemtudom...-néz kérdőn Williamre.
Caroline
Varakozoan nez Dylanre hatha elarulja neki mi a helyzet.
William
Szekeben ullve figyeli a lanyt...
Dylan
Továbbra is hitetlenkedve nézi a lányt mikor megcsörren a mobilja és felvéve egy ismerős testőr szól bele.
-Igen William,én vagyok.Minden rendben?..Merre vagytok?!

Keyla
Kikapja a mobilt Will kezéből hallva testvére kétségbeesett hangját.
-Jól vagyok bátyus...biztonságban.Ne aggódjatok.-szól a telefonba megnyugtató hangon.Halványan elmosolyodik,ahogy Williamre néz.

Dylan
Hangosan felsóhajt.
-Hála az égnek...Bíztam William képességeibe.-mosolyodik el.

Keyla
-Te jól vagy?-tart egy kis szünetet miután folytatja.-.....Anya?

Dylan
-Mindketten jól vagyunk.Bár nagy itt a nyüzsgés,kétszer annyi őr  és testőrök tartózkodnak a palotában.

Keyla
-De jó....-nyög fel.Kedve azonnal lelombozódott.
Caroline
-O a volegenyem,nem meseltem meg rola?-huzza fel a szemoldoket/
William
A az iroasztalabol elovesz egy telefont, amit lenyomozhatatlanra terveztek, majd tarcsazza a herceget. Int Keylanak, hogy foglaljon helyet. Mikor a fiu felveszi, beleszol:
-Herceg?...William vagyok.
Dylan
-M-mivan?!-zavartan néz a lányra.
Caroline
-A volegenyem-nez ra vigyorogva.
Keyla
Követi a férfit...

Dylan
Felvont szemöldökkel néz az fiú után,majd a lányhoz fordul.
-Ki volt az?
Caroline
Eszreveszi,hogy Dylan befejezte a targyalast/
-Most lett vege a targyalasnak mennem kell.

Toby
-Rendben van,de el ne felejtsd,hogy ma nalam talalkozunk-puszilta meg Carolinet,majd elment.
William
Belecsokol a lany nyakaba.
-Gyere...- vezeti a sajat irodajaba...
Keyla
Megfordúl és a mosogató kagyló szélének támaszkodik..
William
-Persze...-helyezi a tanyerokat a mosogatoba a lany hata magul..
Keyla
-Elintézed akkor,hogy beszélhessek Dylanékkel?-éppen kezet mos,miközben a férfire néz.
William
Betereli a lanyt a konyhaba, leteszi a kosarkat a pultra es kipakol belole...
Keyla
Hosszan visszacsókól,majd elégedetten felsóhajt.
-Menjünk be.-simít végig a férfi felsőtestén.

Dylan
Jól sikerűlt a tárgyalása épp a folyosón tart vissza mikor megpillantja Carolinet,egy számára idegen férfi társaságában.
Carolie
A terem elott varja Dylant,hogy befejezze a megbeszelest,mar egy oraja vannak bent.
Meglatja,hogy Toby ep fele tart.


Toby
Meglatja Carolinet,elindul fele.
-Akkor ma este?-kerdezte felhuzott szemoldokkel.


Caroline
-Mindenkepp,kivancsi vagyok ezyttal mivel rukkolsz elo-mosolygott.


Toby
-Ezuttal sikerulni fog igerem.



Caroline
-Remelem.

Toby
William
-Ebbol sosem eleg...-suttogja.  
Keyla
Felnyög ahogy Will testének ütközik.
-Nem kaptál már eleget?-ajkai súrólják,a férfiét.
William
Magaval huzza a lanyt.
-Csak egy csokot kistigris...-nez kerlelon a lanyra.
Keyla
-Héé!!-néz rá felháborodottan,majd nem túl erősen a falnak löki.
Victoria
Visszaul a gep ele...

William
-Es akkor mi van?...-csap a lany fenekere mikozben befele mennek a hazba.
Keyla
-Nyughass!-csap rá a férfi kezére,majd kicsit hátrálva tőle ujjaival kifésüli a haját.
A házfelé pillant,majd szerényen mosolyogva ismét Willre néz.
-Anyukád figyel minket.
William
-Vadmacska...-simit vegig a lany feneken.
Keyla
Felnéz a szemébe,egyik kezével végigsimít a férfi arcán.
-Idióta...-szólal meg mikor végre levegőhöz jut.
Victoria
Mosolyogva figyeli az ablakbol a gyerekeket...

William
Leteszi a lanyt, aki ismet megprobal elfutni de megfogva kezet magahoz oleli...