Steven
A tekintete el torzul,a ridegebnel kegyetlenebb tekintet jelenik meg az arcan.
Majd,hirtelen az a tekintet,eltunik es vissza jon a nyugott tekintete,de ez a tekintet tele volt szenvedessel.
-Sajnalom,de nem mondhatom el,csak annyit,hogy tobbet nem kell ertem tegyetek semmit.
Majd elindul a szalloda fele.
Hirtelen megfordul.
-Koszonom.
Ismet a szalloda fele kezd el indulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése